SZEGECS WEBLAPJA
Közlekedési rovat

Jegyfajták a MÁV Rt-nél


Az alábbi cikkben a MÁV-nál rendszeresített, és jelenleg is használatban lévő jegytípusokat mutatom be.
A hivatalos megnevezés mellett dőlt betűvel a vasutas szlengben elterjedt név szerepel.

Kéreg
Kéregjegy (kéreg)

Történelmileg a legrégebbi típus. Mérete:30,5*56,85mm, vastag karton papíron.
A kiállító állomás neve az előoldalra van rányomtatva.

Az Index fórumon Pedro Gonzales leírta, hogy mit kell tudni a jegyek színéről:
"- a távolságtól a szín független
- 1.o. jegyek mindig zöldek
- 2.o. jegyeknél: a TÁ, 20%, 33%, 50% barna/krémszínű/sárgás a kiadástól függően
(Vagyis ezek egy színcsoportot alkotnak, a szín csak attól függ, hogy épp milyen papír/festék
volt használatban a jegy előállításakor, de ezeket a különbségeket nem kell figyelembe venni.)
(a régmúltban ettől eltérő is volt, de ma ez a trend)
- a 67,5%, 90% fehér (régen a 70%, illetve 75% is fehér volt)
- menettérti és alkalmi menettérti jegyek kivételek, ezek mindig fehérek,
akármilyen kedvezményűek legyenek is (bár 67,5%-osat és 90%-osat még nem láttam ilyenből)
- mindez csak az utóbbi 10-15 év jegyeire és csak a MÁV jegyeire vonatkozik, a GySEV még
ennél is jobban kavart, a régi jegyek meg bődületesen sokfélék voltak. "


Az újak közül mindegyik fényes felületű papírra készül, ami ráadásul maszatolódik is.
Az ún. kéregjegy generációkról is készítettem egy összefoglalót, megtekinthető ide kattintva!
A gyűjtők szempontjából ez a legértékesebb jegyfajta, hiszen egyre kevesebb pénztárban
van ilyen, ráadásul a nyomtatott állomásnév miatt egyedibb is, mint az alább bemutatott típusok.

Reformjegy (kutyanyelv)

Bár nevében benne van a reform szó, azért mégsem annyira új fajta.
Szélessége a régebbi fajtának 50mm, az újabb nyomásúakénak 49mm.
Hosszúsága a kilométertávolság függvényében változik.
A jegy alsó részén növekvő sorrendben vannak a távolságok feltüntetve,
és a szelvényt a megfelelő km szám alatt vágják el.
A kiállító állomás neve bélyegzővel van feltüntetve.

Manapság is lehet még régi készletet találni néhány pénztárban,
leggyakrabban a személyvonati 20%-os, barna színű reformmal lehet találkozni, -mint régiség.

Bárcajegy (fecni)

10-50km távolságban adják ki, vékony fehér színű papírra nyomtatják.
Mérete: 40*64mm
Az állomásnév-bélyegző, ill. a keletbélyegzés is a jegy hátoldalára kerül.

Korábban úgy gondoltam, hogy ez a típus gyűjtés szempontjából csekély értékű,
de aztán találtam több helyen ebből is múzeális darabokat, tehát hiba lenne
figyelmen kívül hagyni őket.

Jegyvizsgáló által kiadott bárcajegy

Ilyeneket olyan alacsony forgalmú vonalakon lehet kapni,
ahol teljesen megszűnt a jegykiadás, és a kalauznál lehet jegyet váltani.
Azért, hogy ne kelljen minden utasnál bajlódni az űrjegy megírásával,
előre nyomtatott jegyek állnak rendelkezésre a vonalon előforduló távolságokra.

A képen látható jegy pl. a balatonfenyvesi kisvasúton lett kiadva, más vonalon nem használható fel.
Ehhez hasonló jegy van még többek között a Kecskeméti Kisvasúton is.
(Régi) Gépi jegy (wc-papír) - Megszűnt !

75mm széles egyedi pénztárgépszalagra nyomtatjákc (nyomtatták) tűmátrix-printerrel.
A legtöbb állomáson ilyet adnak (adtak) ki.
Tucatsága miatt kevésbé értékes, mint a kéreg.
Különbség az évek során csak a papírtekercs mintázatában mutatkozik.
Gépi jegy (wc-papír)

2005 őszétől kezdődően megkezdték a régi típusú tűmátrix nyomtatók cseréjét,
és helyette a meglévő gépekbe ún. hőnyomtatót építenek be, amely
speciális papírra lényegesen gyorsabban, és halkabban készíti el a jegyet.

Az ilyen jegyeknek azonban nagy hátránya, hogy hőre, fényre, fizikai
behatásokra nagyon érzékenyek, és a legjobb körülmények között is 1-2 éven belül
elveszítik a tartalmukat.
Ez utóbbi persze csak a gyűjtőknek jelent gondot, az átlag utas úgyis eldobja a jegyet.
A MÁV ismét nem tudta, hova tegye a pénzét...
Azóta kiderült, hogy a hőnyomtatók nem olyan tartósak, mint a régi tűmátrixok voltak,
több helyen már az első hónap után csíkosan nyomtatott a gép...
Utánfizetési űrjegy (űrjegy) -vonaton kiadott típus

Abban az esetben kaphatunk ilyen jegyet, amennyiben olyan állomáson szállunk fel a vonatra,
ahol nincs jegykiadás, és a vonaton kell megvenni a menetjegyet a kaluztól.
Továbbá erre állítják ki a vonaton felszámolt pótdíjat is.

Korábban jóval kisebb méretű (és ezáltal praktikusabb) volt,
azonban azt a típust kivonták a forgalomból.
A maiak 136*210 mm nagyságúak.

A számtalan felesleges adat kitöltése miatt jelentősen lelassítja a jegyvizsgálók munkáját.


Az űrjegyekről bővebben itt lehet olvasni!


Űrjegy
- személypénztárban (állomáson) kiadott típus

Személypénztárakban található meg ez a fajta űrjegytömb. Olyan esetekben használják,
ha pl. meghibásodik a jegykiadó gép, vagy ha más miatt nem tudnak nyomtatott jegyet
kiállítani (pl. nincs készletben az adott távolságra szóló jegy).

Amint a képen is látható, rengeteg adatot lehet/kell rajta feltüntetni,
és a MÁV még addig sem jutott el, hogy a "számlakibocsájtó neve" c. rovatot előre
rányomtassák, vagy bélyegzőlenyomattal vigyék fel a papírra, ezzel feleslegesen terhelve
a pénztárosokat.
Igény szerint számlaként, ill. nyugtaként is kiállítható.
Ezzel kapcsolatban "FVV 821" az Index fórumban az alábbiakkal egészítette ki a leírást:


"... kb. fél éve, valamilyen APEH állásfoglalás miatt, megtiltották az űrjegyek számlaként
történő kiszolgálását, tehát azóta ez az űrjegytömb csakis menetjegyként (nyugtaként)
funkcionál, amennyiben az utas Készpénzfizetési számlát kér,
és űrjegy kiállítására került sor, az űrjegy számlával kapcsolatos rovatait figyelmen kívül kell
hagyni, csak a nyugta követelményeinek megfelelően kell kiállítani, és az utas részére,
külön Készpénzfizetési számlát kell kiállítani.

Tehát számlát, csakis az APEH által elfogadott, 2 vagy 3 példányos gyártású
Készpénzfizetési számlatömbből lehet kibocsátani.

Ebből következően, mivel a számlakibocsátó adatai kitöltése a Készpénzfizetési számla
kritériuma volt, és az űrjegy ezt a funkcióját elvesztette, a régi lebélyegzett űrjegytömböm
elhasználása után, az újonnan megkezdett tömböket nem bélyegzem le, hanem kiadáskor
kihúzom a rovatot, mivel csakis Nyugtaként funkcionál, és erre az esetre szükségtelen a
kibocsátó adatait tartalmaznia."

 

Mérete: 185*200 mm.

 

"Gépi jegy II." (Automatás jegy) MEGSZŰNT !!!

A budapesti főpályaudvarokon automatából váltható jegyek 55*88mm nagyságúak,
a MÁV neve, SZJ, ill. adószáma nyomdai úton kerül felvitelre,
a jegy további adatait pedig az automata nyomtatja rá tűmátrix nyomtatóval.
Szűk elterjedtsége, valamint egyediségének hiánya miatt gyűjtésre csak mérsékelten alkalmas.
Új típusú automatás jegy

Miután a pénztárakban kicserélték a mátrixnyomtatókat hőnyomtatókra,
várható volt, hogy az automatákban is ugyanezt fogják tenni.
A papír mérete megegyezik a pénztárban vásárolható jegyével, a szöveg tartalma,
illetve megjelenése azonban eltérő attól.



Jegyvizsgáló által -hordozható jegykiadógéppel- kiállított menetjegy

Napjainkra sok olyan vasútvonal van, amelyen megszüntették az állomási jegykiadást.
Ilyenkor a menetjegy kiadása a vonaton történik űrjegyre, pótdíj felszámítása nélkül.

Pár sorral fentebb látható, hogy egy űrjegy kiállítása gyorsnak semmiképp sem nevezhető folyamat.
Emiatt ún. hordozható jegykiadógéppel látták el a jegyvizsgálók egy részét,
megkönnyítendő a munkájukat. Ezeken a gépeken néhány billentyű megnyomásával
kiválasztható a kívánt menetjegy, amelyet egy -a kalauztáskában elhelyezett- hőnyomtató
ki is nyomtat. Az eredeti gépek mátrixnyomtatósak voltak, ezeket azonban néhány hónap
elteltével teljesen kivonták a forgalomból...
(ismét egy jó példa az "előrelátó" gondolkodásmódra, amely a MÁVot annyira jellemzi:(((
Az megint megérne egy külön cikket, hogy miért éppen azt a batár méretű gépet kellett
rendszeresíteni, amelyet a MÁV megvett....

Hasonló értelmes döntés, amikor IC vonatra (amelyre érvényes jegy/pótjegy nélkül
fel sem szabad szállni) jegykiadógépet adnak, miközben pl. a szolnoki ingán kénytelen
az űrjeggyel bajlódni a jegyvizsgáló...

 

 

 



C)Szegecs 2004.02.02.
frissítve: 2005.10.30., XI.16.
2006.12.27.